Milyen jelek

utalnak arra, hogy jobb segítséget kérni, és nem érdemes halogatni a probléma megoldását, amíg „súlyosabb” lesz a helyzet.

Tanulási nehézség (figyelem, koncentráció hiánya, tanulmányi eredmény romlása, fáradékonyság, bizonytalan feladatvégzés, teljesítményszorongás, célok és motiváció hiánya, iskolai és egyéb eredményesség alulértékelése, túlzott kritikusság, stb.)
Magatartási problémák (beilleszkedési probléma, agresszivitás, nyugtalanság, túlmozgás vagy éppen visszahúzódás, iskolakerülés, igazság gyakori elferdítése, stb.)
Nagyobbaknál: drog-probléma, pályaválasztási és továbbtanulási bizonytalanság, szexualitás kérdésköre, párkapcsolati nehézség vagy szakítás, baráti kapcsolatok sérülése, serdülőkori változások elfogadása, stb.
Súlyosabb konfliktusok szülővel, pedagógusokkal, osztálytársakkal, vagy az iskola más tanulóival
Érzelmi természetű problémák (szorongás, szégyenlősség, gátlásosság, önkifejezés nehézsége, érdeklődés és öröm képességének elvesztése, kötődési és elengedési problematika, elkülönülés a társaktól, túlzott érzékenység, erős érzelmi kitörések, tartós lehangoltság és szomorúság, testkép vagy énkép zavar, önkárosító gondolatok vagy cselekvések, stb.)
Konkrét dolgokhoz nem köthető félelmek vagy túlzott aggodalmak, ill. félelem bizonyos tárgyaktól, emberektől, helyzetektől, idegenektől, egyedülléttől, stb.
Pszichoszomatikus problémák negatív orvosi diagnózis mellett (pl. alvási nehézség, asztma, reggeli rosszullét, szédülés, gyakori fejfájás, gyengeség-érzet, mellkasi szorítás, stb.)
A gyermek életében olyan esemény vagy változás történik, ami számára traumatikus hatású, és nehezen feldolgozható lehet, vagy erős bizonytalanságérzést kelthet benne (baleset, haláleset, szeretett személy elvesztése, válás, költözés, a szülő tartós távolléte, alkoholizmus a családban, verbális vagy fizikai bántalmazás, stb.)

Néhány esetben a fiatalokkal való munka időről időre megkívánhatja a szülővel vagy szülőkkel való konzultációkat is.

Ez lehet időnkénti visszajelzés a szülők felé, ha ezt mindkét fél igényli, egyben pedig egy együttműködés a kölcsönös bizalom talaján, mert van, hogy a probléma jellegétől függően, a kliens érdekeit szem előtt tartva, az ő változása és előre haladása érdekében szükséges a szülők vagy családtagok aktív bevonása a közös munkába. Az erre való nyitottság nagyban hozzájárulhat a kliens folyamatának sikeréhez.